Leopárd gekkó homokon
Eublepharis macularius

Földlakó, kezes

Leopárd gekkó

A klasszikus kezdőgekó: nyugható, nem ugrál, és könnyen kézbe szokik. Van szemhéja, a zsírtartalékát pedig a farkában tárolja.

Terrárium
Vízszintes, minimum 60×40 cm, homok vagy tőzeg aljzattal
Hőmérséklet
Melegpont 30–32 °C, éjjel 20–24 °C
Páratartalom
Szárazabb, 40–60% – egy nedves búvódobozzal
Eleség
Eleven rovartáplálék, D3-mal és kalciummal dúsítva
Jelleme
Nappal is aktív, könnyen kezelhető – 15–20 évig él
Elérhető leopárd gekkók

Származás

A leopárd gekkó Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India száraz, sziklás-bozótos területeiről származik. Nappal sziklarepedésekben és föld alatti búvóhelyeken rejtőzik, alkonyatkor indul élelemért — a hétköznapi kép, hogy „sivatagi" állat, csak részben igaz: inkább a meleg, száraz sziklavilág lakója. Évtizedek óta tenyésztik fogságban, ezért ma a világszerte tartott állatok döntő többsége fogságban született, tenyésztett utód — így a mi állataink is.

Megjelenés

A leopárd gekkó egyik legkülönlegesebb vonása, hogy van valódi szemhéja — tud pislogni, és a legtöbb gekkótól eltérően a szemét is tudja védeni. Ujjaikon nincs tapadókorong, ezért a fafelületek helyett a földön járva tanyáznak. Kizárólag a farkában tárolja zsírtartalékát — ezért a dús, telt farok a jól táplált, egészséges állat egyik legnyilvánvalóbb jele. Felnőttkorban általában 18–25 cm-re nő, és 60–80 grammot nyom. A fajt a legnagyobb szín- és mintázatválaszték jellemzi a gekkóközött: tangerine, blizzard, mack snow, tremper albino és sok más — nálunk is ezek kerülnek elő szépen sorban.

Jellem és életmód

A leopárd gekkó a legkezesebb gekkók egyike: nyugodt, ritkán védekezik, és gyorsan megbarátkozik a kézzel való foglalkozással. Nappal is előmerészkedik búvóhelyéről, ezért egy elefántcsontszínű, feltűnő, nyugodt otthonban szinte állandó társ a gazdájának. Nem ugrál, nem rohangál — ez az egyik fő oka, hogy kezdőknek is gyakran ő az első ajánlás. Éves koruktól kezdve szépen kezelhetők, veszély esetén itt is eldobhatják a farkukat, de nyugodt környezetben ez ritkán fordul elő.

Tartása – terrárium

Vízszintes terráriumot érdemes számukra teremteni: a talajtéri felület a fontos, nem a magasság. Egy felnőtt példánynak minimum 60×40 cm-t ajánlunk, ideális esetben 80×40 cm-t vagy nagyobbat. Belül sziklák, barlangok, búvóhelyek és egy melegpont kerül. A melegpont 30–32 °C legyen, a terrárium többi része 22–26 °C-on, éjjel 20–24 °C-on. A faj szárazabb tartást igényel — 40–60% páratartalmat —, vedléskor viszont átvergédheti magát egy nedves búvódobozon. Aljzatként pormentes, rovarcsapdás vagy tőzeges talajt ajánlunk; a csomós, poros homokot érdemes elkerülni, mert lenyelhető.

Táplálkozás

A leopárd gekkó rovarevő: fő elesége eleven rovartáplálék — tücsök, csótány, gyászbogárlárva —, amit a méretéhez választunk ki. A rovarokat kalciummal és D3-vitaminnal dúsítjuk, mielőtt a gekkó elé kerülnek: ez alapfeltétel a csontok egészségéhez. A fiatal egyedek naponta, a felnőttek 2–3 naponta kapnak eleséget. Friss víz mindig elérhető, sekély, nehéz tálkában, amit rendszeresen cserélünk.

Egészség és élettartam

Gondos tartással a faj általában 15–20 évig él. A leggyakoribb probléma itt is a kalciumhiány okozta csontkopás, valamint a vedlési gondok — a lábujjakra ráfagyott, el nem vedlött bőr akadályozza a vérkeringést, ezért vedlés után figyelj oda a lábujjaira. A megfelelő hőmérséklet és a dúsított eleség együtt megelőzi a legtöbb problémát. Ha változást tapasztalsz az evésben, a testsúlyban vagy a viselkedésben, írj nekünk bátran — tanácsot adunk, és ha kell, jó állatorvost is tudunk ajánlani.